Benjamin Button különös élete

Elöljáróban csak annyit mondanék, hogy én ezt a filmet körülbelül 4 részletben néztem végig, de a második felét már egyben, mert onnantól kezdve tökéletes volt.

Az alapötlet zseniális. Egy gyerek öregen születik és úgy hal meg, hogy kisbaba. És ez az amit sikerült úgy vászonra vinniük, hogy nem is volt szokatlan. Ahogy néztem a filmet eszembe jutott, hogy mennyire morbid (ez a szó ugrott be róla) ilyet filmre vinni. Aztán amikor még többet gondolkoztam, rájöttem, hogy inkább nevetséges lesz látni ahogy egy felnőtt emberből újra gyerek lesz. Nem hittem volna, hogy tényleg megcsinálták ezt filmben.
Tévedtem. Képesek voltak olyat mutatni, amit nem látunk nap, mint nap. Sőt, valószínű, hogy ez az első és egyetlen alkalom, hogy ilyet megnézhetünk. Pontosan ezért különleges ez a film.

Néztem, néztem a filmet és az elején arra gondoltam, hogy kikapcsolom, mert ha ezt moziban látom, több, mint valószínű, hogy elalszom rajta. Itthon is ez történt volna, de itt megvolt rá a lehetőségem, hogy leállítsam. Éltem is vele. Szakaszosan végignézni nem olyan rossz...
Azért a kezdés jó volt (persze, ha már az nem lett volna jó, nem is nézem tovább), ahogy bevezették az egész filmet. Figyelemfelkeltő és érdekes. Onnantól viszont, hogy tudtuk miről fog szólni, már unalmas. Láttuk Benjamin életét, ahogy éldegél. Ezt ugye nem lehet túl izgalmasra csinálni, mivel egy öreg emberről van szó, aki tulajdonképpen még gyerek. Aztán megismerkedtünk a másik főhőssel, aki természetesen Benjamin szerelme. És onnantól, amikor már együtt voltak, nem tudtam levenni a szemem a filmről, teljesen odaszögezett. Én magam sem tudom, hogy miért. Hiszen ilyet minden nap látunk, hogy a főszereplő rátalál a szerelmére – akivel már egy ideje nem találkozott – , végre vele lehet, de valami miatt mégsem lehetnek együtt...De ez ebben a filmben más volt. Hiába, hogy tudtam mi a film vége - mert logikus - mégis látni akartam, mert elképzeltem én a fejemben, de hát nem tudhattam, hogy tényleg olyan lesz-e, amit én elképzeltem. Hát olyan lett, pontosan olyan.

Amikor a végére értem és láttam mi történik Benjamin-nal, akkor már nem tűnt sem morbidnak, sem nevetségesnek. Egyszerűen természetes. Olyan természetességgel tudtam elfogadni és nézni azt, hogyan is ér véget Benjamin élete, mintha minden nap látnék ilyet. Pedig nem. Ezért tudom mindenki figyelmét felhívni, erre a filmre, mert nem mindennapi. Lehet, hogy én több részletben néztem végig, és unalmasnak tartom a film első felét, mégis azt mondom, hogy nagyot alkottak ezzel a filmmel.